Nem, nem vagyok természetközeli ember. Tipikus városi lánynak születtem, bár a falusi barátaim szavaival élve nem vagyok "betonpatkány". Kertvárosba születtem, úgy nőttem fel, hogy a nagymamám és édesanyám vezetett egy kisebb háztájit: loptam a répát a kertből és borsót pucoltam. Láttam már élőben tehenet és disznót, tyúkokat és nyulakat, kacsát és libát... Sőt, a nővérem és édesanyám lelkes kertészek.
De valahogy hozzám sosem került igazán közel ez az egész. Én inkább vagyok a házban egy jó könyvvel, vagy a laptoppal az ölemben, blogolva.
Időről időre viszont rácsodálkozom a természetre. Hogy milyen csodás is, ha az ember nyitott szemmel jár.
Ezt a képet néhány hónapja találtam, és először azt hittem, hogy photoshop. Annyira hihetetlennek tűnt, hogy ilyen lepke tényleg létezik. Pedig létezik. Latinul Greta oto, angolul Glasswinged butterfly, magyarul Üvegszárnyú pillangó.
Akárhányszor ránézek, mindig arra gondolok, hogy a természet milyen gyönyörűt alkotott. Megint. A maga egyszerűségében szép, nem színes, nem csicsás, nem cakkozott a szárnya... Egyszerűen csak szép.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése